Az egy napos hadsereg

felted fox

 Egyik nap otthon maradtam. Egyedül, tele ihlettel. 

Egy fiú rendelt tőlem egy idézem: "sompolygit", hát elkészítettem,és ami tőlem nagy tett, varrtam neki ruhát. Nadrágot! Én! :)

felted greyhund and rabbit

felted greyhund

Aztán, mivel újabb találmányom a Spanyolországból mentett galgok sorsa, ezt az agarat készítettem egy nyúllal nagy barátságban. És neki is varrtam ruhát...
Hogy mi lett velem, nem tudom... 
De sikerült, és jó élmény egy nem pucér agár kérem!
A nyúl az... :)
Fel is ajánlottam egy elkövetkező aukcióra az értük kapott összeget:)

felted rabbit

 Következő tett egy másik nyúl elkövetése, stílusosan egy répa színű szivecskével az ő oldalán. 
Lesz helye Neki is :)

Végül egy cica is született, akit a húgom szülinapjára szánok, és mivel szerintem nem olvassa a blogom, nem fogja idő előtt meglátni. Ha igen, akkor:

Orsi! Innen is kívánok boldog szülinapot Neked! 

felted cat

Szemmel láthatóan nem akar össze jönni, hogy mindig foglalkozzam valamivel,és ezt rendszeresen tegyem. Nem tudom hogyan csinálják, akik minden héten következetesen képesek alkotni,és ráadásul jót.. Egyszer lehet, megtapasztalom én is. Majd szólok...
Addig jelentkezem, ha jelentkezem :)
Puszi.

Scrapbook

 Aki nem tudja, mi az a scrapbook, hát elmondom. Illetve megpróbálom.

A scrapbook az, amikor fotóból, fotókból különböző díszítő elemekkel, kivágatokkal, stencillel, megpróbálod "elmondani" miről is szól neked az a kép, az az emlék.

 Ez az oldal egy kihívásra készült, ahol az elrendezés volt megadva, és viszonylag szabadon felhasználva kell alkotni a vázlat mentén.

Ezek a képek egy síelés snowboardozás idején készültek.

Remélem tetszik. Nekem igen, mert jó emlékeim vannak róla. :)

Macskacat és kutty

Szemmel láthatóan a házi feladat projekt csúfosan megbukott. Miszerint minden héten alkotok valamit az ötletes mappámból...Igaz, találtam egy jó kifogást, ami indokolja, hogy ellébecoltam a feladatot...

Nevezetesen, hogy nyári szünet van, és ilyenkor nincs leckének helye. Amúgy is nyáron nem vonzó a nemezelés, sem a fonás, sem az egyéb borús időkben a kakaó mellett szívmelengető foglalatosság.


Ezt aztán megcáfolandó, ezt a macskanőt egy ideje kerülgetem, bár ami az ötletet adta, egy kis grafika volt, de három débe konvertáltam.
Aztán, mivel macska  nélkül nem élet az élet, -és nekem most már kutya nélkül sem- meghorgoltam ezt a csepp ebet.  

Max kutyám igazán közelről megvizsgálta, és jól rágcsálható valaminek nyilvánította :) Mivel nem neki készült, némi állóháború után vissza szereztem, és most a szekrény boldog lakója lett Kék Max a horgolt horkoló.

Kék Max

Nyári szünet lévén most búcsúzom. Keresek ihletet, de olyan jó erőset, ami kitart őszig!Addig is kellemes nyárutót a tisztelt olvasónak! :)

 

Gombhoz a kabátot, avagy Bugyor, a házi feladat :)

Sokat gondolkodtam, hogy az "ötletadó" nevű mappámból melyik az, amit a héten elkészítek. 

Gondoltam, biztos valami nemez dolog lesz. Gondoltam, vizes nemezeléssel kellene valamit, mert a tűnemezelés jobban megy, és hát okoz némi frusztrációt, hogy nem igaz, hogy nekem nem megy...

Adott volt egy fa gomb, amit a várban szereztem be, mert értesültem, hogy eniCo ott lesz a gombócokkal. E köré gondoltam ki ezt a bugyort, leginkább színeiben passzintottam a gomb köré a gombócot :) Ez a forma viszonylag egyszerű, mert egy kerek sablont bevonva, majd az eredményt kissé masszírozva ilyen pöffeteg formát tudok majd kialakítani.

Szupergomb :)

A rátett bogyók ugyan szintén vizes technikával kerültek rá, de mint említettem, a tűvel való munka jobban megy, ezért azzal tettem kerekké a bogyókat. 
Aztán már csak pár türkiz csíkkal kötöttem össze őket, és -erre varrj gombot helyett- gyönggyel díszítettem.

Hát ez lett a heti házi feladat, ami persze megcsúszott és erre a hétre landolt. Indokaim a késésre: ez meg az.

/amúgy csúnyán meglevesedett az orrom, s dem kabok bevegőt/

Így íme kérem a bugyor! 
Használatát tekintve, majd ha valakié lesz, megkérdezem, ugyan mit tesz véle...
:)

Manyi, a rókanő

 Elterveztem, hogy viszek némi rendszerességet végre, az alkotásba...

Sokszor csapongok, most ehhez van kedvem, most ahhoz. Veszek egy halom gyapjút, aztán inkább, hogy szőni kellene...

Ünnepélyesen jelentem, hogy megreguláztam magam!

Döntésem eredménye írásom szegélyezve látható, miszerint minden héten készítek valamit, elkezdem és be is fejezem.
Persze megcsúsztam, mert Manyit vasárnap kellett volna felöltöztetni, de csak ma jött meg rá az ihlet.





Mentségemre legyen, hogy munka mellett egy ebszerkezet is foglalja az időm (leginkább most ő), de mégiscsak elkészült múlt heti tervem.

 Tehát: Parapapamm Íme Manyi. A nemezelt rókanő :)

Spenót, ezüsttel.

Hát így állunk...

A nagy ígéretek néha betartódnak. (Remélem kedvenc magyar tanárnőm G.E. <3 nem orrol meg általam használatos kifejezésekért)

Vagyis eljutottam a nyers szalaggyapjútól a kész -és nem mellékesen- használható eredményig.

Az első adag gyapjút színátmenetesre festettem, ami megmutatkozott a fonás után is.  

A spenót nevűt pedig egyszínű, világos zöldre sikerítettem :)

Fonásnál a maradék zöldet összecérnáztam a maradék szürkével, így szerencsére nem maradt túl sok veszendőben.

Rájöttem közben, hogy a szürkére festett gyapjú nagyon izgalmas. Szinte ezüstnek tűnik néhol. Igazán szép.Főleg egy fonaltól. 
És szerencsére nem az a giccses ezüst, hanem csak egy leheletnyi csillogása van, ami a gyapjú sajátja.

Élmény volt fonni is.



Aztán, hogy az összes fonal elkészült, keresgélni kezdtem olyan kendő leírást, ami a csekély "kötéstudásom" ellenére sikert ígérhet, és végül a világ legegyszerűbb (mondjuk magamtól nem jutott eszembe - innen a csekély kötéstudás :)) módszerét leltem meg, amivel formálni lehetett kendő alakúra a fonalat...
Öt szemmel kezdtem, és minden második sor elején szaporítottam egyet, ráhajtással. Tádámm...
Aztán, amikor elérte a kendő a saját maga közepét, elkezdtem minden második sor elején fogyasztani egy szemet.
És közben váltogattam a szürke, a spenót, a színátmenetes szürkét, és a spenót-szürke fonalakat.
A végén még a szélét horgolással tettem feszesebbé, és készítettem három bojtot, amik a kendő három sarkát vigyázzák :) 

  Ez a kendő (mondhatnánk kerekedett) háromszögesedett ebből a festésfonáskötésből.
:)
Puha, igazi SK és mint szoktam mondani az enyééém.

Ui.: Ha valaki vél felfedezni valami érdekeset a színátmenetes gyapjú formájában, az külön mosolyt érdemel :)


Remélem tetszetőset alkottam. 
Én nagyon örülök neki!
:)

Érdeklődöm

Kedves Olvasók!
A statisztika szerint néhányan olvassák irományaimat.
Sajnos (vagy nem) valahogy nem sokáig bírok egy sémát nézni, így "kénytelen" voltam megváltoztatni a blog ruháját erre a régimódi szoba hangulatúra.
Érdekel engem, hogy Nektek tetszik? Vagy esetleg túl komor?
Mert ugye jön a tavasz, ugat a kuvasz, és egy komorabb szoba belseje nem ezt a hangulatot tükrözi.
Ha szánnál rám egy percet, írd meg a véleményed. Komolyan érdekel.
Köszönöm: Bea


És hogy valami igazán kellemeset is osszak meg Veletek, bemutatom Maxot (ejtsd Max :)) !

Nemrég elhatároztam, hogy beszerzek egy ebet. Próbálkoztam menhelyi kutya befogadásával, de a meglévő macskaság megléte miatt (Tutti) nem volt biztos a küldetés sikeressége. A kölyök kutyából nem tudni, mi lesz később (mondjuk bernáthegyi) a felnőtt, általam tetszetősnek vélt ebzet pedig nem biztos, hogy kompatibilis lenne a cicámmal. És ilyennel nem kísérleteznék egy 43 m3-es lakásban... 

Babuj macskóca kertes házba költözött lányomékhoz, ahol rendfenntartóként űzi el a szomszédság rengeteg macskáját. Meglepő, de pár hét alatt vesztett a lakásmacska alakjából, és kissé formásodva láttam viszont legutóbb. Így egy főre korlátozódott a maga alá nyalók száma itthon.

Persze lehet elítélni, de ha a macskát megkérdezném, azt hiszem a kertbe való kijutás lehetősége mindenképp kecsegtető opció számára. (Sajnálom is Tuttit, hogy ő maximum velem együtt lesz kertesház tulajdonos, és a nyakába eresztek egy ebet)

Szóval és komoly tettel, kezdtem el ebet beszerezni. 

Gondolnám, (már nem gondolom) hogy egyszerű kutyához jutni.

Tapasztalataim nem túl vidámak sajnos, illetve nem annyira publikusak, így inkább a jó részét osztom csak meg.

Lesz egy törpe schnauzerem, (!) aki nem lány, viszont fiú, illetve fekete-ezüst színváltozattal rendelkezik. Két fekete szülő után ez elég meglepő, de igaz. :)

Szóval Max most két hetes, és három napos. Visszaszámolok, hogy mennyi még, míg megkaparintható, de minden esetre sok...

Úgyhogy addig babavárunk.. Még szerencse, hogy nem kilenc hónap..

Ha van kedvetek, örüljetek velem! :)

Pöppnyi helyzetjelentés

 



Valamelyik bejegyzésben már mutattam ezt a gombolyagot, amit bár nem én festettem, de én fontam fonallá. Aztán, hogy enyhítsem rosszallásom saját magam felé, gondoltam illene fel is használni a kész fonalat..







Mivel mindig tetszettek a most divatos poncsó-féle holmik, egy hason lót próbáltam meg kötni, majd a befejezésnél horgolni. 
Csodás, stúdió minőségű képen tekinthetitek meg, mi lett belőle... :)
Persze nem az én alakom, illetve fejmentességem ténye a lényeg, hanem hogy végre képes voltam elkötni (nem loptam!) 286 grammnyi fonalat.

Parapapammm!

Ilyen közelről, nem élőben. 

Hiszen ez fotó :)

Élőben sokkal szebb.

Meg puha.

Meg az enyém.

Saját kezű festés-fonás :)

 Újabb mérföldkő következett. A saját festésű gyapjú.

Nemrég megérkezett a festék, amit a dobozban váró szöszhöz rendeltem. Lányommal, -mint tudományos munkatárs- kiszámoltuk, mennyi gyapihoz, mennyi festék-víz-ecet stb. szükséges, és nekiálltunk festeni...

Tutti macska a hűtő tetejéről figyelte a tevékenységünket... 
Az arckifejezéséből mindenki elképzelheti, mennyire tartotta fontosnak a konyha e tekintetben való használatát...

Festésre visszatérve. 
Az üvegekben kevertük össze a hozzávalókat, és hiába minden előzetes, órákon át nézegetett inspirációk, mint a gyerekek, elkezdtük önteni a festéket...

Némi átgondoltság azonban volt. Mégpedig hogy a három színt felváltva folyatjuk a hajtogatott szalaggyapjúra. De ebben ki is merült. 
Jól elfelejtettük, hogy színkeverés is létezik a világon. Szintem minden rajzóra szerves részét képezi, és hát vettünk részt életünk során hasonló rendezvényen, de ez valahogy törlődött.
Szóval a tepsiben végül igazi jamaikai hangulat lett /nem hinném, hogy arrafelé gyapjú sapkát kellene hordani.../ és borzadva láttuk, hogy azért ez nem az a kifinomult tervezés eredménye, hanem valami "csináljuk, ne gondolkozz!" dolog lett.
Mondták közben, hogy nincs elrontott festés, de nem hittem, hogy nem a lehetetlen sikerült nekünk...

Az eredmény az alábbi képeken látható. 
Tényleg nincs elrontott festés...
A szöszből ez a fonal kerekedett. Szerintem jól tettük meggondolatlan pigment-pacsálásunkat.

Ha minden jól megy /és hát illik neki jól menni/ akkor körsálat fogok kötni belőle.

Eredmény később.

:)

Kutyajáték tartó és a kihívás

      

 Az úgy volt, hogy a barátosnémnak van kutyája, akivel szoktak labdázni, és ehhez van egy kifejezetten erre gyártott labda-dobó szerkezet, amit magával szokott vinni az ebek sétáltatásakor. És hát ennek a szerkezetnek szeretett volna valami féle hordozó eszközt..

Nos ezt a két félét gyártottam neki, mikor is az egyik zárható, a másik felül nyitott, és így menet közben, mint egy íjat, elő tud rántani, és váratlanul elhajítani a lasztát az ebnek.

    

Undok kis intermezzo, hogy használat közben az alja külön életet élve levált... a labda balra el... a kutya utána... mindezt egy fincsi kanyargós kereszteződésben... 

Nem csuklottam éppen akkor, de elmondása szerint kellett volna... 

Azóta megszerelte, és most már jó :)

Másik projekt, ami kissé sikeresebb, egy facebookos csoportban való részvétel "feltétele". Miszerint minden hónapban feltesznek egy keresztszemes letölthető leírást, amiből év végére remek naptár készül. Persze nem magától...

 

Ez az első hónap (ha valaki tud olvasni, rájött :)), de én nem keresztbe kasul hímeztem, hanem nemezeltem a képet. 
Tuttimacska meózta. Szerinte tonhal konzervvel elmegy...
Nekem tetszik, és szerencsére a csoport tagjai is igen szívesen fogadták az újításom. 
Fogadjátok Ti is tőlem ezt az ötletet, és csatlakozzatok. Még nem késő.

Következő hónapi még csak papíron van. Azt majd februárban valósítom meg.

Addig sok nap és süti sütést Mindenkinek!!

:) 

Mostakkor?!

Nakérem...

Történt, hogy fonás után keletkezett egy gombolyag szuper fonalam...

Gondoltam akkor hasznosítom is.

Horgoltam ezt a kézmelegítőt, természetesen egy egész párat, majd maradt még fonal.

    

Aztán gondoltam kötök egy sapit, de a passzé rész után még lett három sor, majd ennyi maradt a gombolyagból.....  

 

Szóval akkor ha az ember gyereke fon egy adag fonalat akkor mi a csoda jön ki belőle??? Mert ugye nem vékonyra fontam, mert nem rendelkezem ötlettel, hogy mire használjam, illetve kendőt nem hordok, mint az kiderült...

Szóval van e értelme 10-15 dkg szöszt megfonni?

Nem tudom :(

Valaki? 5let?

KicsiKató hm? 

Fonni jó! :)

Ismét jöttem elő egy kis fonal-mutival. Ez a fonás dolog nagyon jó kérem szépen. Ahogy egyik asszonyság megjegyezte a virtuális fonóban, függőséget okoz.

Még jó, hogy több mint egy éve nem dohányzom, így lecserélhetem káros szenvedélyem elhagyását követő meggazdagodásom pénzbeli megvalósulásának hasznát, miszerint egy nagy csomó pénzköteget költhetek gyapjúra. :D /jóvan... költői túlzások megengedettek/

Ilyetén módon ez a gombóc készült karácsony óta, többek között. 

Az után következő versenyző ez a körsállá átlényegült, saját fonású fonalból gubancolt téli viselet. Saját részemre készítettem. Nyakrészemre.
:)

Akik nem láttak még szöszt, most jól figyeljenek, mert ez az.
Vagyis a gyapjú feldolgozva, majd szuperül megfestve.

Majd megfonva egy szállá, hogy várja párját, mellyel összecérnázom.
És kész a fonal.
Jippijééééé

Amennyiben a fehér szösz is kész és összecérnáztam jelen kékséggel, tartok jól bemutatót itt.

Várjatok, megyek is rokkával surrogni. 

pux

Bohém bolyhok, boholydás dolgok

Fontam, és sikerrel jártam... Ahogy már említettem vala, karácsonyi ajándéknak egy rokkát kértem, ami immár kilencedik napja a lakásom részévé vált, és én nekiláttam ennek a fonásnak nevezett mókának.
Eddig ugye csak a neten tudtam nézni, hogy miképp válik a szöszből fonal, valamit nagyon tehetséges, és segítőkész bloggerek, alkotók munkáit, írásai tanulmányoztam, és áhítoztam, hogy legalább a közelébe jussak annak a tudásnak, ami a kezükben van.
Első ilyen lány KicsiKató, akinek valahogy a blogjára tévedtem, és akkor láttam, hogy ha ez itthon is egy elérhető dolog, akkor nekem mindenképp ki kell ezt próbálni. Ugyanis előtte csak külföldi oldalakon láttam, hogy messze a hagyományos kinézetű és ha szabad mondani, állagú fonalak is léteznek. Furcsa dolog, hogy nem jött velem szembe ez a fonásnak nevezett esemény. Megszámlálhatatlan vásárban jártam, és szinte minden technikát meg akartam ismerni, ami elém tárult, de ez az egy teljesen rejtve maradt eddig. Nem értem, és emiatt le is vagyok döbbenve.
Jó... ez az én magánbajom, ezentúl még nyitottabb szemmel kell járni.
Naszóval KicsiKató levelei némiképp feltárták ezt a világot, ugyanis amit Ő gondolom évek alatt szemezgetett, azt pár link formájában röviden elém tárta, így megúsztam egy csomó kérdés felvetését /azon kívül, hogy őt magát mennyivel nyaggattam, amiért utólag is bocsánatot kérek:)/ és így nagyon hamar kis rálátásom nyílt, mi is ez az egész.

   

Azóta a rokka és egy kézi orsó is beficcent, valamit nem elhanyagolható mennyiségű szalaggyapjat vásároltam össze...

Ez az első rokkán font vállalható minőségű fonalam. Nekem nagyon tetszik. Nem kis érdem azé a lányé, aki a gyapjat festette ilyenre, neki ez úton gratulálok! 

Majd egyszer szeretném a gyapjú festését is megtanulni, de ez még odébb van.

Egyenlőre fonok, és megpróbálom hasznosítani is az elkészült fonalat.

Ez pedig egy újabb próbálkozásom, nevezetesen egy cicabújó, amit kivételesen vizes-szappanos nemezeléssel készítettem.
Nagyjából három óra maszatolással készült.

Az állagon még van mit javítani, de úgy látom a formáját megőrzi, és barátnőm macskája hajlandó volt beletenni popókáját, így büszkén állíthatom, hogy használható is.

Természetesen az enyémeknek eszük ágában sem volt belebújni. Inkább csak mint a farkasok, körbeszaglászták, aztán szinte azonnal fontosabb dolguk támadt. :)

Hát most ennyit tudtam mutatni a napokban készült dolgaimról.

Ha tetszett, gyere máskor is!

Addig fogyjon el a maradék bejgli és újévi malac! Mindenkinek boldog ezévet kívánok!

Üdv!

Képek gyapjúval festve

 

Karácsony közeledtével megkerestek, hogy személyre szabott képet készítsek egy kissé szétszórt férfiembernek. Az illető néha otthon felejt ezt azt, és felesége valamit kisfia ezzel az emlékeztető képpel szeretné megajándékozni a reggeli rohanásokra felkészülve.

A második képet pedig egy szuper kollégának készítettem, aki híresen pillangó-függésben /nem/szenved. :)

Zsani, a szabászok ásza még nem kapta meg e képet, de rajta vagyok...

Remélem mindkét megajándékozott örülni fog a képeknek. Remélem mindenkinek jól telik az ünnep. És remélem jövőre is sok saját gyártmányú bejaságot mutathatok majd meg.

Mivel ajándékképp egy rokkát kaptam, nekiálltam fonni, ami tényleg nagyon kellemes foglalatosság. Ahogy látom, rendesen gyakorolni kell az elképzelt fonal-állag eléréséhez, de menni fog, mert muszáj neki.

Most búcsúzom, mert menni kell fonóba. :)
Képek legközelebb. :)