Spenót, ezüsttel.

Hát így állunk...

A nagy ígéretek néha betartódnak. (Remélem kedvenc magyar tanárnőm G.E. <3 nem orrol meg általam használatos kifejezésekért)

Vagyis eljutottam a nyers szalaggyapjútól a kész -és nem mellékesen- használható eredményig.

Az első adag gyapjút színátmenetesre festettem, ami megmutatkozott a fonás után is.  

A spenót nevűt pedig egyszínű, világos zöldre sikerítettem :)

Fonásnál a maradék zöldet összecérnáztam a maradék szürkével, így szerencsére nem maradt túl sok veszendőben.

Rájöttem közben, hogy a szürkére festett gyapjú nagyon izgalmas. Szinte ezüstnek tűnik néhol. Igazán szép.Főleg egy fonaltól. 
És szerencsére nem az a giccses ezüst, hanem csak egy leheletnyi csillogása van, ami a gyapjú sajátja.

Élmény volt fonni is.



Aztán, hogy az összes fonal elkészült, keresgélni kezdtem olyan kendő leírást, ami a csekély "kötéstudásom" ellenére sikert ígérhet, és végül a világ legegyszerűbb (mondjuk magamtól nem jutott eszembe - innen a csekély kötéstudás :)) módszerét leltem meg, amivel formálni lehetett kendő alakúra a fonalat...
Öt szemmel kezdtem, és minden második sor elején szaporítottam egyet, ráhajtással. Tádámm...
Aztán, amikor elérte a kendő a saját maga közepét, elkezdtem minden második sor elején fogyasztani egy szemet.
És közben váltogattam a szürke, a spenót, a színátmenetes szürkét, és a spenót-szürke fonalakat.
A végén még a szélét horgolással tettem feszesebbé, és készítettem három bojtot, amik a kendő három sarkát vigyázzák :) 

  Ez a kendő (mondhatnánk kerekedett) háromszögesedett ebből a festésfonáskötésből.
:)
Puha, igazi SK és mint szoktam mondani az enyééém.

Ui.: Ha valaki vél felfedezni valami érdekeset a színátmenetes gyapjú formájában, az külön mosolyt érdemel :)


Remélem tetszetőset alkottam. 
Én nagyon örülök neki!
:)