Spenót, ezüsttel.

Hát így állunk...

A nagy ígéretek néha betartódnak. (Remélem kedvenc magyar tanárnőm G.E. <3 nem orrol meg általam használatos kifejezésekért)

Vagyis eljutottam a nyers szalaggyapjútól a kész -és nem mellékesen- használható eredményig.

Az első adag gyapjút színátmenetesre festettem, ami megmutatkozott a fonás után is.  

A spenót nevűt pedig egyszínű, világos zöldre sikerítettem :)

Fonásnál a maradék zöldet összecérnáztam a maradék szürkével, így szerencsére nem maradt túl sok veszendőben.

Rájöttem közben, hogy a szürkére festett gyapjú nagyon izgalmas. Szinte ezüstnek tűnik néhol. Igazán szép.Főleg egy fonaltól. 
És szerencsére nem az a giccses ezüst, hanem csak egy leheletnyi csillogása van, ami a gyapjú sajátja.

Élmény volt fonni is.



Aztán, hogy az összes fonal elkészült, keresgélni kezdtem olyan kendő leírást, ami a csekély "kötéstudásom" ellenére sikert ígérhet, és végül a világ legegyszerűbb (mondjuk magamtól nem jutott eszembe - innen a csekély kötéstudás :)) módszerét leltem meg, amivel formálni lehetett kendő alakúra a fonalat...
Öt szemmel kezdtem, és minden második sor elején szaporítottam egyet, ráhajtással. Tádámm...
Aztán, amikor elérte a kendő a saját maga közepét, elkezdtem minden második sor elején fogyasztani egy szemet.
És közben váltogattam a szürke, a spenót, a színátmenetes szürkét, és a spenót-szürke fonalakat.
A végén még a szélét horgolással tettem feszesebbé, és készítettem három bojtot, amik a kendő három sarkát vigyázzák :) 

  Ez a kendő (mondhatnánk kerekedett) háromszögesedett ebből a festésfonáskötésből.
:)
Puha, igazi SK és mint szoktam mondani az enyééém.

Ui.: Ha valaki vél felfedezni valami érdekeset a színátmenetes gyapjú formájában, az külön mosolyt érdemel :)


Remélem tetszetőset alkottam. 
Én nagyon örülök neki!
:)

Érdeklődöm

Kedves Olvasók!
A statisztika szerint néhányan olvassák irományaimat.
Sajnos (vagy nem) valahogy nem sokáig bírok egy sémát nézni, így "kénytelen" voltam megváltoztatni a blog ruháját erre a régimódi szoba hangulatúra.
Érdekel engem, hogy Nektek tetszik? Vagy esetleg túl komor?
Mert ugye jön a tavasz, ugat a kuvasz, és egy komorabb szoba belseje nem ezt a hangulatot tükrözi.
Ha szánnál rám egy percet, írd meg a véleményed. Komolyan érdekel.
Köszönöm: Bea


És hogy valami igazán kellemeset is osszak meg Veletek, bemutatom Maxot (ejtsd Max :)) !

Nemrég elhatároztam, hogy beszerzek egy ebet. Próbálkoztam menhelyi kutya befogadásával, de a meglévő macskaság megléte miatt (Tutti) nem volt biztos a küldetés sikeressége. A kölyök kutyából nem tudni, mi lesz később (mondjuk bernáthegyi) a felnőtt, általam tetszetősnek vélt ebzet pedig nem biztos, hogy kompatibilis lenne a cicámmal. És ilyennel nem kísérleteznék egy 43 m3-es lakásban... 

Babuj macskóca kertes házba költözött lányomékhoz, ahol rendfenntartóként űzi el a szomszédság rengeteg macskáját. Meglepő, de pár hét alatt vesztett a lakásmacska alakjából, és kissé formásodva láttam viszont legutóbb. Így egy főre korlátozódott a maga alá nyalók száma itthon.

Persze lehet elítélni, de ha a macskát megkérdezném, azt hiszem a kertbe való kijutás lehetősége mindenképp kecsegtető opció számára. (Sajnálom is Tuttit, hogy ő maximum velem együtt lesz kertesház tulajdonos, és a nyakába eresztek egy ebet)

Szóval és komoly tettel, kezdtem el ebet beszerezni. 

Gondolnám, (már nem gondolom) hogy egyszerű kutyához jutni.

Tapasztalataim nem túl vidámak sajnos, illetve nem annyira publikusak, így inkább a jó részét osztom csak meg.

Lesz egy törpe schnauzerem, (!) aki nem lány, viszont fiú, illetve fekete-ezüst színváltozattal rendelkezik. Két fekete szülő után ez elég meglepő, de igaz. :)

Szóval Max most két hetes, és három napos. Visszaszámolok, hogy mennyi még, míg megkaparintható, de minden esetre sok...

Úgyhogy addig babavárunk.. Még szerencse, hogy nem kilenc hónap..

Ha van kedvetek, örüljetek velem! :)

Pöppnyi helyzetjelentés

 



Valamelyik bejegyzésben már mutattam ezt a gombolyagot, amit bár nem én festettem, de én fontam fonallá. Aztán, hogy enyhítsem rosszallásom saját magam felé, gondoltam illene fel is használni a kész fonalat..







Mivel mindig tetszettek a most divatos poncsó-féle holmik, egy hason lót próbáltam meg kötni, majd a befejezésnél horgolni. 
Csodás, stúdió minőségű képen tekinthetitek meg, mi lett belőle... :)
Persze nem az én alakom, illetve fejmentességem ténye a lényeg, hanem hogy végre képes voltam elkötni (nem loptam!) 286 grammnyi fonalat.

Parapapammm!

Ilyen közelről, nem élőben. 

Hiszen ez fotó :)

Élőben sokkal szebb.

Meg puha.

Meg az enyém.